Hírek



Egészségünk mint kártyavár...

Talán sokan hallották már "az én házam, az én váram" szólás-közmondást. Vajon mit jelenthet ez?

    Esetleg azt, hogy:
  • A saját házamban én vagyok a főnők, azt csinálok, amit akarok. Én vagyok a vár ura.
  • Ha van egy házam, az menedéket nyújt úgy, mint régen a várak menedéket nyújtottak az ellenséges behatolók, támadások ellen.
  • A váram a béke szigete, az otthonom, amelyben az egész család jól érzi magát. Tehát maga a ház nem csak, mint épület funkcionál, hanem mint otthon, a vár falait a családi összetartozás ereje tartja egyben és védi meg lakóit, a külvilág családromboló hatásaival szemben.


Számos magyarázat elképzelés létezik, ehhez most én is hozzá szeretnék rakni egyet. Az én váram az egészségem. A váram falait gondosan építem fel, ügyelek arra, hogy az egy stabil építmény legyen, ügyelek az egészségemre. Amikor külső támadás ér, amely a stresszt, egészség romlást elősegítő kockázati tényezők megjelenését, a megbetegedés lehetőségét jelenti, akkor a váram kitart és egészséges maradok.


Mit is jelent ez? Sokan nem fektetnek elég időt, pénz és energiát egészségük megóvására, nem fordítanak figyelmet arra, hogy a váruk fala elég erős legyen. Az ilyen emberek kártyavárat építenek. Egészségűk a külső támadások, betegségek hatására, mint a kártyavár összeomlik.


Mi történik ilyenkor? Tűzoltó jelleggel, utólag próbálják menteni, ami menthető, jöhet a gyógyszerszedés. Pedig a gyógyszerekkel számos esetben nem a betegség, hanem annak tüneteinek kezelése történik.


Azt, hogy így gondolkodnak az emberek, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Magyarországon minden harmadik ember rendszeres gyógyszerfogyasztó. Ez természetesen pénzbe kerül. A magyar emberek áldoznak az arra, hogy helyreállítsák az egészségüket és arányaiban nem is keveset. Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi gyógyszerkiadás a fizetéshez viszonyítva eléri a 3,9 százalékot. Ebben csak Portugália, Dél-Korea, Chile és Mexikó előz meg minket.


Pedig ezt a pénzt okosabban is el lehetne költeni. Ami többszörösen is megtérül. Gondoljunk bele, hogy nem mindegy, hogy abba fektetünk bele, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy lebetegedve, rosszul érezve magunkat a saját bőrünkbe az alacsonyabb összegű táppénzből próbáljuk kigazdálkodni a gyógyszerek árát. És ráadásul itt van az egészség iránti kereslet-jövedelem fordított arányosság elve is.


Mit jelent az egészség iránti kereslet-jövedelem fordított arányosság elve?

Általánosságban elmondható, hogy a fiatal és középkorú emberek jövedelme magasabb, és az egészségügyi állapotuk még jónak mondható. Az idősek jövedelme alacsonyabb, és az egészségügyi állapotuk rossznak mondható. (Természetesen itt általánosságokban lehet csak beszélni és tisztelet a kivételeknek.)
Nézzünk csak körül a családi és ismerősi körben, hogy igaz ez az állítás? Tényleg panaszkodnak az idősebbek, hogy itt fáj, ott fáj, milyen sokat kell várni egy orvosi vizsgálatra? A nyugdíjak nagyon magasak vagy valójában alacsonyak?


Tehát általában elmondható, hogy amikor az egyén pénzügyi helyzete jó, akkor nem költ az egészségére, az egészség iránti kereslet alacsony - a jövedelem magas. A nyugdíjas évek során viszont az egészség iránti kereslet magas - a jövedelem alacsony.


Az ésszerű megoldás az lenne, ha akkor költenénk megelőző jelleggel az egészségünkre, amikor még megtehetjük, így később egy "erős várban", könnyebben ki tudjuk védeni az egészségünket érő támadásokat.


Remélem hasznos és elgondolkodtató volt írásom, most pedig végezetül kérem, válasszon az alábbi két lehetőség közül, amely a fent olvasottak alapján önre leginkább jellemző:

<< Vissza a hírekhez